Kommunikáció

Brittnek Andrea - Tapintható fehérség – A design útja a fenntartható jövő felé

2024-05-30

Brittnek Andrea - Tapintható fehérség – A design útja a fenntartható jövő felé

Brittnek Andrea - a METU Vizuális Kommunikáció Tanszék vezetőjének doktori munkájából nyílt kiállítás a Tabán szívében


2024.05.16 — Szerzők: Rozgonyi Lia, Jánosi Ervin


Fotók: Jámbor Zsóka


Tapintható fehérség címen nyílik kiállítás Brittnek Andrea doktori munkájából a Virág Benedek Házban. Brittnek Andrea 2013 óta tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen, először óraadóként, majd 2017 szeptemberétől főállású mesteroktatóként a METU Tervezőgrafika szakán. 

Emellett 2017-től az angol nyelvű Graphic Design képzés szakvezetője is. Idéntől pedig már a Vizuális Kommunikáció Tanszék vezetőjévé is vált.


Jelenleg is aktívan dolgozik a kreatív szakmában, mint grafikus, kreatív vezető. Tervezőgrafikusként kifejezetten vonzódik a bioarthoz, csomagolástervezéshez és a vizuális kommunikációt segítő interaktív konstrukciós megoldásokhoz. Különösen érdekli a felületek térgrafikai lehetőségeinek alkalmazása. Ezen projektjeiben a tér és a forma közötti dinamikus kapcsolatokat vizsgálja és olyan vizuális narratívákat hoz létre, amelyek a természettel harmonikusan esztétikailag ragadják meg a nézőt.

 

A tapintható fehérség műalkotásai a bioart-biodesign műfaját képviselik. A bioArt alkotásokban felhasznált organikus anyagok, technológiák és tudományos szempontok, valamint az esetleges etikai kérdések kerülnek fókuszba. Fontos megfigyelni az alkotásban használt anyagokat és azok jelentőségét a tervezés szempontjából. Például növények, természeti elemek vagy mikroorganizmusok lehetnek ezeknek a munkáknak a központi elemei, és ezeknek az anyagoknak a különleges tulajdonságai vagy viselkedése adhatja az alkotások egyedi karakterét. 


        Fotó: Jámbor Zsóka


Andrea doktori munkája a tervezőgrafika és a csomagolástervezés területe, a tudomány és a művészet találkozásaként értelmezhető. A doktori munkáját bemutató kiállításon olyan művészeti alkotásokat csodálhatunk meg, amelyek nem csak vizuálisan nyűgözik le a látogatót, hanem olyan égető kérdésekről is tudnak újat mondani, mint a fenntartható, környezetbarát életmód. Ez a kettős megközelítés lehetővé teszi számára, hogy tudományos alapokon nyugvó tervezési döntéseket hozzon, miközben a kreatív folyamatának részeként kifejezheti művészi vízióját.

 

A tapintható fehérség tárgyai olyan csomagolásra felhasználható anyagok, amelyek myceliumból, vagyis gombafonalakból, gyökerekből készültek. Ez az organikus, élő anyag nem csak nem termel szemetet, de előállítása is rendkívüli környezetbarát, hiszen minden eleme a természetből ered. Ezeket a mycelium lapokat, a laboratóriumában hozta létre. A saját tervezésű nyomólemezeket az élő anyag növi be, szövi át a számára felkínált formai lehetőséget.

Megtalálja a nyitott réseket, tereket és benövi, addig hatol felfelé, amíg jól érzi magát ebben a közegben. Egyes hibáit aranyfüst fóliával fedi el, aminek a keleti filozófiában nagy hagyománya van. A japán kintsugi technika szerint a megsérült edényeket arany porral javítják. Andrea is így emeli ki a tökéletlenségben rejlő szépségét a műveinek.

 

         Fotó: Jámbor Zsóka


Továbbá olyan kérdéseket is feszeget a kiállítás, hogy egy művésznek mennyire kell, hogy a felelősségvállalás formálja a szemléletét. Az etika alapvető szerepet játszhat egy kortárs művész vagy tervező hozzáállásban és munkájában. Nem csupán az egyéni alkotói felelősség miatt, hanem azért is, mert a művészet és a dizájn mélyreható hatással lehet a társadalomra és a világra. Andrea ebben a szemléletben kutatta a témáját, és alkotta meg a műveit. Véleménye szerint a jövő tervezőgrafikusai számára az innovatív

anyaghasználat, tehát, a lebomló vagy teljes mértékben újra hasznosított, elengedhetetlen lesz. Hiszen csak így lehet megőrizni az alkalmazott művészet fizikai megjelenésének varázsát, az online kommunikáció térnyerésével szemben.

 

A Virág Benedek Ház kiállító tere több szempontból is különleges és optimális helyszín a kiállítás számára. A "süllyedő ház" metaforája érdekes módon tükrözi az épület történetét és jelentőségét a kulturális életben. A ház túlélte az 1838-as árvizet. Habár az utcák szintje megemelkedett az árvíz után, az épület falai ellenálltak az idő múlásának és a természeti kihívásoknak, így továbbra is őrzik az eredeti hangulatot és karaktert. A Tabán egyik legszebb és legrégibb, parkok és a természet által ölelt épülete. A tapintható fehérség sorozata az épített és természetes környezet együtthatójára reflektál. 

A Virág Benedek Ház harmóniában él a környezetével már évszázadok óta, pont úgy, mint a Brittnek Andrea által tervezett és fejlesztett mycelium csomagoló anyag a természettel.


A kiállítás megtekinthető május 30-tól június 22-ig a Virág Benedek Házban.