GACSÁLYI LILLA / MOZGÓKÉPMŰVÉSZ MESTERSZAK

„…nyitott szemmel kell járni minden nap, mert nem tudhatjuk, mi az a mondatfoszlány, mozzanat, impulzus, ami megragadja a képzeletünket és gondolkodásra késztet, ösztönöz minket arra, hogy olyat alkossunk, mely később másokat is magával vonz.”

Lilla Mozgóképművész mesterszakunkon végzett. Zenei előképzettségének köszönhetően a művészet mindig is közel állt hozzá, kihívásként tekintett egy új területre: a forgatókönyvírásra, amelyben kipróbálhatja képességeit.

Miért ezzel a területtel foglalkozol?

Gyermekkorom óta fogékony vagyok a művészetek iránt. Az érzékeny fülem miatt főként a zene vonzott, de az írás is régóta elkísér. A film felé is az irodalom terelt, és persze a képzőművészetek. Ez az, ahol minden, számomra kedves dolog megtalálható.

Miért ezt a szakot választottad?

Sokakkal ellentétben nem korábbi filmes tanulmányaim folytatása volt a mesterszak. Zeneművészetiben érettségiztem, majd az egyetemen is zenét tanultam, melyhez az irodalom, nyelvészet társult. Ott döntöttem el, hogy szeretnék az írással foglalkozni, kipróbálni magam - a filmek iránti komolyabbá váló érdeklődésem miatt - egy számomra új területen, mely a forgatókönyvírás.

Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?

Az ELTÉ-n végeztem ének-zene és magyar szakon, majd egy év kihagyás, és rengeteg, a filmes ismereteimet megalapozó tanulás után kezdtem el a mesterszakot, író-dramaturg specializáción. Itt aztán szembesültem azzal, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki más, nem filmes alapszakról érkezett, ez a változatosság pedig pozitív hozadékként jelentkezett a közös munkák során.

Mi inspirál?

Igyekeztek eleget hangsúlyozni tanáraink, és egyet is értek velük abban, hogy nyitott szemmel kell járni minden nap, mert nem tudhatjuk, mi az a mondatfoszlány, mozzanat, impulzus, ami megragadja a képzeletünket és gondolkodásra késztet, ösztönöz minket arra, hogy olyat alkossunk, mely később másokat is magával vonz.

Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?

Talán az első félévben készített asszociációs kisfilmemet emelném ki, melyet Operatőri ismeretekre kellett készítenünk. Érdekes feladat volt történet nélkül, a téma kínálta logikai rendszer szerint összerendezni a képsorokat, hangokat. A végeredmény pedig az első filmes sikerem lett, miután a vizsgavetítésen az én alkotásomat szavazták meg a legjobbnak.

Ezenkívül természetesen a diplomafilmünk az, amibe a legtöbb munkát áldoztuk, és íróként, dramaturgként a kezdetektől végigélhettem azt a folyamatot, hogyan lesz az ötletünkből kész mű.

Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?

Az íróknak két feladata volt: egy nagyjátékfilm forgatókönyv, és egy diplomázó rendező kisjátékfilmjében való közreműködés. Előbbi témája a ma sokaknak ismerős távkapcsolat, Egy lépéssel közelebb címmel, mely aktualitása miatt érdekelt, utóbbi pedig a Nyolctól tízig című kisfilmünk, melynek forgatókönyvét Palóczi Zitával írtuk. A szkeccsfilm három, rövid története olyan szituációkat mutat be, melyeknek hősei elszenvedői és előmozdítói egy-egy hétköznapi félreértésnek, a végkifejlet pedig csakis a résztvevőktől függ. Hogyan kreáljuk meg saját változatunkat egy váratlanból kialakuló eseményre, és ebben mennyire befolyásol minket a környezetünk. Már az ötlet is csapatmunka eredménye, a rendező, Kollet Gerda, a kreatív producer, Bede Julián és a vágó, Bottka Eszter Anita volt.

Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?

Két intenzív éven vagyok túl, mely a kísérletezést, az elindulást jelentette számomra.

Szerencsésnek érzem magam, amiért olyan embereket ismerhettem meg, akikkel jó volt együtt dolgozni, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.

Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?

Megfelelő hozzáállással és elhatározással sokat lehet fejlődni az itt töltött évek alatt. Használja ki a feladatok adta lehetőségeket, és bátran kísérletezzen. A tanárok ebben csak segíteni fogják.

Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?

Egyszerre ijesztő és izgalmas. Már nincs az egyetem, mint védőháló, innentől rajtam múlik, hogyan építek az itt megszerzett tapasztalatokra.

Milyen élmény volt a diplomavédésed?

Pozitív. A tanáraim még utoljára elláttak tanácsokkal a munkáimmal kapcsolatban.

Milyen terveid vannak a jövőre?

Természetesen szeretnénk a diplomafilmet a lehető legjobbra faragni és fesztiváloztatni. Továbbra is írással akarok foglalkozni, úgyhogy megyek a lehetőségek után, és közben csiszolgatom az ötleteimet.